(Az előadások nagyrészt megszokott színházi eszközöket igényelnek.
Az előadások úgy vannak felépítve, hogy a szükséges díszlet (szabadtéren is)
és egyéb technikai, hang és fény eszközöket (csak zárt térben lévő előadásokra) a színház tudja biztosítani, és szállítani.
Feltétel , hogy a helyszínen az felépíthető, elhelyezhető legyen.)
Felnőtt előadások Gyerek- és ifjúsági előadások
| Nemes- Nagy Ágnes: Bors néni születésnapja | |
| Rejtő Jenő: Tévedésből jelentik |
Maurice Maeterlinck: A kék madár |
| Karda László: Tíz év száműzetésben | Hans Christian Andersen: A kis gyufaárus lány |
| Slawomir Mrozek: A Károlyokat lelövik, ugye? | |
| Jules Renald: Még mindig fáj | Jacob Grimm és Wilhelm Grimm Brémai muzsikusok |
| Arany János: Tetemre hívás | |
| Collodi: Pinokkió | |
| Karácsonyi és egyéb ünnepi müsorok (március 15.-e október 23.-a) | |
Nemes- Nagy Ágnes: Bors néni születésnapja (zenés mesejáték)
Bors néni barátai, Lackó, Évi, Nyúl Elek és az elmaradhatatlan Titilla kandúr nagy készülődésben vannak: ajándékkal akarják meglepni kedves barátjukat, Bors nénit, közelgő születésnapja alkalmából. Az előkészületek sok cívódást szülnek a négy barát között, főleg Titilla és Nyúl Elek között, de Évi és Lackó szerencsére mindig i tudja békíteni az állandóan hajbakapó barátokat.
Ám Bors néni is készülődik a születésnapjára, ő maga, barátainak akar meglepetést szerezni. Varázsszékén elrepíti barátait a különleges mesevárosba, Talla-Gallába. De vajon mennyire biztonságos egy ilyen utazás? Milyen viszontagságok, kalandok várhatnak a lelkes utazókra? És milyen város az, ahol nincsenek emberek, csak színtelen állatok?
Nézd meg a mesét és válaszokat kapsz.
Zene: Kövesdi Gábor
Díszlet: Borbély Cintia
Jelmez: Zellei Tímea
Rendezte: Reményi B. Csaba
Maurice Maeterlinck: A kék madár avagy
A kék madár ritkán játszott előadás Magyarország színpadjain. Maeterlinck, a méltatlanul elfeledett drámaíró egyik legkitűnőbb alkotását, a mély, filozófiai gondolatokat tartalmazó, mégis gyereknézők számára is érthető meseművet ezúttal a Metamorf Színház vitte színpadra, látványos díszletekkel és különleges technikai megoldásokkal, mely tartalmas és igényes kikapcsolódást nyújt gyerek és felnőtt nézőknek egyaránt. Kerettörténete miatt kitűnő választás lehet minden intézménynek karácsonyi műsor gyanánt, de az év bármely napján igazi katartikus színházi élményt nyújt.
Szereplők:
Tyltyl – Rábai Krisztina
Mytyl – Haberle Viktória
Berylune tündér /Szomszédasszony – Mayer Enikő
Fény / Éjszaka / Szomszéd kislány – Magyar Viktória
Kutya / Nagyapó – Reményi B. Csaba
Macska – Bajor Zsuzsa
Kenyér / Öreg tölgy / Jóllakottság Boldogsága – Balkay László
Tűz / Nyárfa – Cseh Franciska
Víz / Hársfa – Cseh Fruzsina
Anya / Nagyanyó /Anyai Szeretet Boldogsága – Horváth Fanni
Zene: Beethoven, Vivaldi, Schumann, Csajkovszkij
Díszlet: Borbély Cintia
Jelmez: Zellei Tímea
A szövegkönyvet írta és rendezte: Reményi B. Csaba
Hans Christian Andersen: A kis gyufaárus lány
Andersen meséje oly híressé vált, hogy lassan beépült az emberiség passzív tudástárába. A mesék mélyről jövő ősi tudást, szimbolikus tartalmakat hordoznak. Oly fontos üzeneteik vannak jóról- rosszról, szépségről, gonoszságról, amelyek nemcsak a gyerekkorban, de egész életünkben hatnak ránk. Andersen legtöbb meséje, főleg A kis gyufaárus lány sokat vitatott téma a szakemberek között, hogy egyáltalán ajánlott- e gyerekek részére. Előadásunk megpróbálja feloldani ezt az ellentmondást és a klasszikus mesevilág elemeit használva mutatni be, a valóban kényes témát: a halál, az elmúlás problémáját.
Produkciónk Andersen meséjének egy picit aktualizált, korunk társadalmának kritikájával „fűszerezett”, de az eredeti mese klasszikus formáját megőrző változata.
Szereplők:
Gyufaárus lány – Körmendy-Tóth Boglárka
Egy csavargó – Reményi B. Csaba
Utcazenész – Balkay László
Nagymama – Horváth Fanni
Járókelő – Hajdú Erika
Szövegkönyv: Reményi B. Csaba
Zenéjét írta: Bagyinka László és Balkay László
Díszlet: Hídvégi Katalin
Rendezte: Reményi B. Csaba
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
Fazekas Mihály halhatatlan, örök érvényű magyar regéjének mai nyelvezetre „lefordított” színpadi adaptációja nem csak gyereknézők számára.
Az előadás nem az általában megszokott meseverzió (bár gyereknézők számára is teljesen érthető), inkább amolyan népszínmű, amely megpróbálja az eredeti Fazekas- mű hangulatát visszaadni. Nyelvezete prózai, de a darab során többször is elhangzanak eredeti részletek. Újítás az a forma is, hogy a főszereplő Matyi életébe Fazekas Mihály életéből „csempésztünk” be valós életrajzi elemeket valamint az általában megszokottól leginkább eltérő rendezési koncepció, hogy Döbrögi karakterét nem egy csetlő- botló, kicsit idétlen, nevetésre ingerlő figuraként, hanem egy teljhatalmú, veszélyes kényúrként mutatjuk be.
Színpadra átdolgozta: Reményi B. Csaba
Zenéjét írta: Bagyinka László
Rendezte: Reményi B. Csaba
Jacob Grimm és Wilhelm Grimm Brémai muzsikusok
A kizsigerelt szamár, az öreg és gyenge vadászkutya, a kicsorbult fogú vén macska és a leveshúsnak szánt kakas – kilátástalan sorsuk miatt elszöknek gazdáiktól. Az úton összetalálkoznak, és megegyeznek abban, hogy muzsikusnak állnak Brémában. Csakhogy Bréma messze van, a kegyvesztett háziállatokat pedig az erdőben éri utol az este. Mielőtt elaludnának, meglátnak egy házat, ahol pedig ház van, ott vacsorát is esznek. A szamár felteszi a két elülső lábát az ablakpárkányra, a kutya felugrik a szamár hátára, a macska felkúszik a kutya nyakába, végül a kakas felröppen a macska feje búbjára: bár még nem érték el Brémát, éktelen „zenélésre” kezdenek: Szürke ordít, Fogdmeg ugat, Bajszos nyávog, Tarajos kukorékol, majd zsupsz, beugranak az ablakon a szobába, a betyárok pedig elmenekülnek.
Zenéjét írta: Bagyinka László
Rendezte: Reményi B. Csaba
4-10 éves gyerekeknek ajánljuk. Időtartam kb. 60 perc
Ajándék a Mikulásnak
Megható, szívhez szóló mese a szeretetről, az ajándékozás öröméről.
Egy hideg, zimankós, téli napon egy aprócska kislány felteszi magában a kérdést: Vajon a Mikulás is szokott kapni ajándékokat? Elhatározza, hogy idén meglepi Mikulást egy kedves kis ajándékkal. Egyedül, gyalog indul el a fárasztó útra, hogy elvigye az ajándékot, közben útitársul szegődik mellé a szomszéd kiscicája és a róka. Vajon milyen veszélyeket rejt egy ilyen hosszú út egy védtelen kislány számára? Két állattársáról hamarosan kiderül, hogy nem jó szándékkal kísérték el őt. Az első éjszakán megszöknek előle, elcsenve az ajándékcsomagot, a picurka kislány pedig magára marad a veszélyekkel teli rengetegben. Kitartásának és bátorságának köszönhetően végül mégis eljut a Télapóhoz. Miután közösen megleckéztetik a két csirkefogót, az ajándékosztás sem marad el.
Ha nem hiszi, járjon utána! 🙂
Pinokkió kalandjai
Karda László: Tíz év száműzetésben (monodráma)
„NE FÉLJETEK MAGYAROK, MEGJÖTTEK A CIGÁNYOK”
Emlékezetes szlogen ez, amelyet 1990 márciusában – a „fekete márciuson” – kiabáltak bátorítólag a marosvásárhelyi romák azoknak a helyi magyaroknak, akiket bekerített a lincselni kész román tömeg.
A vásárhelyi romák úgy döntöttek, hogy össze kell fognia a két kisebbségnek, a felbőszült többség ellen.
„KARDA LÁSZLÓ: TÍZ ÉV SZÁMŰZETÉSBEN” monodrámája, Puczi Béla, a „fekete március” egyik hősének életén keresztül, történelmileg hitelesen, korhűen mutatja be azokat a hónapokat, napokat.
A darab metamorfózisa ahogy egy néző megfogalmazta „Tudok a holnapra a holnaputánra erőt meríteni, és elhiszem magamnak hogy képes vagyok megoldani az életem feladatait”
Puczi Béla: Reményi B. Csaba
Zenéjét írta és zenei közreműködő: Bagyinka László
Rendezte: Reményi B. Csaba
időtartam kb. 70 perc (minimális kellék igényű, bárhol előadható)
Marosvásárhely 1990. márciusa
Promóciós videó,
a képanyagok az 2015 november 5.-i előadás televíziós felvételének felhasználásával készültek
Sajtó reagálások
Rejtő Jenő: Tévedésből jelentik (vígjáték 2 felvonásban)
„- És még sohasem akadt össze férfival?
– Akadásnak nem mondanám, igaz titokban kellett csinálni. Ő idecsúsztatta, én odacsúsztattam, és már meg is történt.
– Hát magának mindegy?
– Na, hallja! Ha fizet! Most pedig bátor vagyok igazgató úrnak is felajánlani a Nemi életet.
– Nekem?… Mit…mit merészel?!
– Mit van úgy oda? Ha tudni akarja, az ön neje őnagyságával is csináltam már üzletet.
– Hazugság!!!!
– Őnagyságával simán mentek a dolgok. Amint felajánlottam, rögtön kapott utána. Közösen átnyálaztuk, majd öt perc és le is volt bonyolítva. Szép bőrkötésű példány – megtetszett neki.”
Süke Aladár háborús veterán 19 hadifogság után hazatér. Beül kedvenc kávézójába, a Körút Kávézóba, ahol fiatal korában oly sokat vendégeskedett. Azóta – ahogy ezt meg is jegyzi – „nagyon megváltozott minden”. Nem találja a helyét az új világban. A kávézóban véletlenek folytán összefut feleségével, aki időközben megnősült, egy rendőrkapitány vette el. A két férj között megindul az ádáz küzdelem, no nem a nő kegyeiért, hanem azért, hogy ki szabaduljon meg tőle. Főhősünk a végjátékból rosszul kerül ki, „kedves Elvirája” végül az ő nyakán marad.
Sükét nem döngöli földbe a kudarc, új életet kezd, eleinte könyvárusításból él, ami szintén sok bonyodalomba és félreértésbe sodorja azoknak a fránya könyvcímeknek köszönhetően. Cikkeket kezd írni, majd hamarosan egy politikai napilap a Savas Hírügynökség főszerkesztőjévé válik. A pénzhiány azonban belekényszeríti újabb megpróbáltatásokba, felesége meggyilkolását is magára vállalja, vállalva ezáltal a rendőrségi hercehurcát, csak azért, hogy némi pénzhez jusson. És bár ebből a veszedelemből is kilábal és már- már egyenesbe jönne az élete, a leggyengébb pontján még mindig sebezhető és az élet nem hagyja ki a lehetőséget, hogy a gyengéit kihasználva újabb támadást intézzen megtépázott életű főhősünk ellen. Mi is lehetne egy ilyen viharokat megjárt férfihős gyenge pontja, ha nem a NŐK. És „aki nővel kezd, az mindenre készüljön fel”. Botrányból botrányba keveredik, de végül úgy tűnik, mindenből ki tud lábalni győztesen egy kiegyezés révén. De nem is lenne ez igazi Rejtő- mű, ha nem derülne ki a végén, hogy bizony, kiegyezésből is többféle létezik.
A Tévedésből jelentik az igazi tévedések és félreértések vígjátéka.
Az előadás négy Rejtő- egyfelvonásos (Az élő halott, A hallgatás, Központi ügyelet és Tévedésből jelentik) dramaturgiailag egy történetté való formázásából jött létre, mely igazi szórakoztató felüdülést, kikapcsolódást jelent a vígjátékokat kedvelő nézők számára, ugyanakkor finom kritikával görbe tükröt mutat a mindenkori társadalomnak.
Az első próbák még az edzett színészeinket is megizzasztotta. Nehéz volt úgy mondani a szöveget, hogy közben ne röhögjenek fel harsányan minden mondatnál.
A próbafolyamatok elején egyik kolléga megjegyezte: „Úgy tűnik, sokáig kell próbálnunk ezt a darabot, ahhoz, hogy végre röhögés nélkül el tudjuk mondani a szöveget.” A SZÖVEGET!
Rejtő Jenő szövegét, amely valóban teljes frontos támadást intéz a színészek és nézők rekeszizmai ellen egyaránt.
A mellékhatások tekintetében kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy jegypénztárosát!
A felhőtlen szórakozást, vidámságot, de ugyanakkor a társadalomnak görbe tükröt mutató előadás ebben a dramaturgiai változatban kizárólag a Metamorf Színház produkciójában látható.
A produkció időtartama kb. 120 perc, két felvonás egy szünettel.
Szereplők:
Süke Aladár, háborús veterán, a Savas Hírügynökség főszerkesztője – Reményi B. Csaba
Sükéné Elvira, Süke Aladár neje – Mayer Enikő
Pintér Ede, Elvira másik férje, rendőrbiztos – Merényi Ákos
Toplacsek Ottó, pincér – Balkay László
Reményiné, Süke titkárnője – Nehéz- Tóth Rebeka
Bakonyi kisasszony, egy csábos úrihölgy – Mester Nikolett
Dramaturgiai METAMORFózis: Reményi B. Csaba
Díszlet: Borbély Cintia
Jelmez: Zellei Tímea
Rendezni próbálta: Reményi B. Csaba
Sławomir Mrozek: A Károlyokat lelövik, ugye?
– groteszk gyilkosság 2 felvonásban –
Amikor körülötted minden irracionális, értelmetlen, abnormális…
Hogy maradsz ember? MEGHALSZ! Vagy…behódolsz.
Sławomir Mrożek adaptáció, a szerző Károly és Rendőrség című drámáinak felhasználásával. Ez a darab egy szürreális, diktatórikus rendszert mutat be, napjaink emberének is mély üzeneteket hordozó groteszk, abszurd, sok humorral fűszerezett látásmódban. (Felújított produkció, korábban Károly – Rendőrség címmel játszottuk).
Szereposztás:
Egy szemorvos – Reményi B. Csaba
Egy unoka – Merényi Ákos
Egy nagyapa – Balkay László
Egy „Károly” – Mester Nikolett
Zenéjét szerezte: Bagyinka László
A dramaturgiai METAMORFózist elkövette és
rendezte: Reményi B. Csaba
Jules Renald: Még mindig fáj (Dráma egy felvonásban)
Egy francia egyfelvonásos dráma. Jules Renald A szakítás öröme című színművének egy bővített, drámaibb hangvételűre vett változata.