Maurice Maeterlinck A kék madár
A boldogság kék madara, melyet minden ember keres, Maeterlinck költői fantáziájában született. A világsikert aratott színművet – amelyet a századfordulón Sztanyiszlavszkij mutatott be először Moszkvában – költői szépsége és mondanivalója teszi értékessé a mai néző számára. A vallon erdőkből Maeterlinck képzeletének mézeskalács-világába elbolyongó két gyermek története az emberiség boldogságvágyáról, a boldogságért vívott küzdelem értelméről beszél: a Fény tündére vezeti a boldogság felé az ember fiát, a boldogság és a tudás elválaszthatatlanul kapcsolódnak össze. Ettől a költőiségtől valik szárnyalóvá a költő puritán tisztaságú nyelve is.A Kék madarat nem kell távoli országokban keresni. A Kék madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást, és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük a mások örömét. Mert a Kék madár maga a boldogság, és kalitkája; az emberi szív.
Rejtő Jenő: Tévedésből jelentik (vígjáték 2 felvonásban)
Az előadás négy Rejtő- egyfelvonásos (Az élő halott, A hallgatás, Központi ügyelet és Tévedésből jelentik) dramaturgiailag egy történetté való formázásából jött létre, mely igazi szórakoztató felüdülést, kikapcsolódást jelent a vígjátékokat kedvelő nézők számára, ugyanakkor finom kritikával görbe tükröt mutat a mindenkori társadalomnak.